Rehabilitáció – Gerinctorna

Az elhízás a szervezet raktározott zsírszövetének felszaporodásával jellemezhető krónikus betegség. Kapcsolatfelvétel egyeztetés céljából

A kezeletlen diasztolés vagy szisztolés magas vérnyomás az koszorúér betegség talaján kialakuló szívroham és szélütés szempontjából jelent kockázatot.

A közepes méretű és a nagy artériák falában, foltokban zsíros felrakódással (ateromákkal vagy ateroszklerótikus plakkokkal) járó, a véráramlást gátló vagy lehetetlenné tevő
állapot. Az artériák falának megvastagodásával és csökkent rugalmasságával járó számos betegség. Kapcsolatfelvétel egyeztetés céljából
Szívinfarktus: Az infarktus a szívet ellátó erek (koszorúerek) érelmeszesedése folytán azonnal  fellépő állapot.  Az ér hirtelen teljes elzáródik, vagy gyors beszűkülése miatt nem képes annyi vért szállítani a szívizomsejtekhez, amennyi azok működéséhez, az élet fenntartásához szükséges. Kapcsolatfelvétel egyeztetés céljából
Stressz: A tartós stressz számit ma a társadalom egyik legnagyobb rizikófaktorának. Az orvosok minden második betegséget közvetlenül vagy közvetve a stresszel hoznak kapcsolatba. A hosszú ideig ható indokolatlanul túl nagy stressz csökkenti a testi és szellemi teljesítőképességet, tartósan negatívan befolyásolja a közérzetünket. Kihatással van különböző szerveinkre. A szomatikus panaszok mögött, pl. hátfájás, migrén, gyomor és bélproblémák, fertőződési hajlamosság, és a szív-keringési megbetegedések gyakran a fokozott stresszhatás áll. Így ma már a halálozási okok első számú okozójává a szív és keringési megbetegedések váltak.

Magyarországon közel 2, 5-3 millió ember érintett a cukoranyagcsere-zavar valamelyik formájával. A 2-es típusú diabetes kialakulása szoros összefüggésben áll a túlsúly és az elhízás gyakoriságának növekedésével.

Mi a cukorbetegség: Az egészségesnél maga­sabb a vérben a cukor (glukóz) szintje. A vércukor értéke mindenkinél ösz­szefügg az inzulin termelődésével, hatásával. Az inzulin az egyedüli anyag (hormon) szervezetünkben, amely a vércukorszintünket csök­kenteni tudja. megfelelő inzulin­mennyiség, pontosabban megfe­lelő inzulinhatás nélkül sejtjeink nem tudják jól használni energia­forrásként a cukrot. Diabéteszben az inzulin mennyisége kevés, vagy nem eléggé hatékony. az ered­mény ugyanaz: megemelkedik a vércukor szintje.

A cukorbetegség többféle lehet. Mindre jellemző a vércukor emel­kedése, mégis fontos megkülön­böztetnünk őket:
  1.) Az 1­es típusú diabétesz melli­tusz. régebben ifjúkori cukorbe­tegségnek is hívták, mert általá­ban gyermek­ vagy serdülőkorban kezdődik. rövidebb, hosszabb idő alatt az inzulin termelődése folya­matosan csökken, majd megszű­nik. akár néhány hét vagy hónap (néha azonban több év!) alatt ala­kul ki a markáns vércukor­emelke­dés. A vérben egyre magasabb a cukor szintje, de a szervezet való­sággal éhezik. a vizeletben aceton mutatható ki és a beteg lehelete jellegzetesen aromás illatú. A be­teg fogy, erőtlenné válik. Nagy mennyiségű cukor jelenik meg a vizeletben, így ennek mennyisé­ge nő és emiatt szomjúság, foko­zott folyadékfogyasztás alakul ki. A beteg inzulinkezelés nélkül nem tartható életben.                 
   2.) A 2­es típusú, régebben időskori­nak nevezett cukorbetegség esetén általában az inzulintermelés nor­mális vagy akár fokozottabb is le­het, de az inzulin hatása csökkent. A sejtek nem tudják megfelelő ha­tékonysággal használni az inzulint. Így egy adott mennyiségű inzulin sokkal kisebb hatásra képes, mint az egészséges szervezetben. Or­vosi nyelven ezt az állapotot ne­vezzük inzulinrezisztenciának. gya­kori, hogy önmagában az elhízás inzulinrezisztenciát okoz. Ebben a diabétesz típusban a betegek je­lentős része túlsúlyos vagy elhí­zott. A folyamat alattomosan lassú, emiatt sokszor előbb alakulhat ki maradandó cukorbetegséggel ösz­szefüggő károsodás (általában ér­szövődmény), mint bármilyen pa­nasz. Kapcsolatfelvétel egyeztetés céljából

A megbetegedést a pajzsmirigy fokozott működése, hormonjának fokozott elválasztása okozza. Jellemzője a felgyorsult anyagcsere, a megnövekedett étvágy, de ennek ellenére a testsúly csökkenése, a verejtékezés, az állandóan megemelkedett testhőmérséklet, a hasmenés, és az alacsony szérum-káliumszint.

A pajzsmirigy hormonjának csökkent elválasztása. A veleszületett vagy kora gyermekkori hipofunkció kreténizmushoz vezet. Az endémiás golyva megelőzésében jelentős szerepe van a táplálékkal (jódszegény talajon termesztett növények) és az ivóvízzel bevitt jódnak. Jódhiány megelőzésére a felnőtteknek kb. 50-75 µg/nap jódra van szüksége. A betegnek az alapanyagcsere csökkenése miatt túlsúlyos, gyenge, apatikus lehet, keringési zavara van, gyakran székrekedése, bőrszárazsága van. A magas szérumkoleszterinszint, valamint a vérszegénységre utaló szérumértékek jellemzőek. A terápia során hormon-szubsztitúció, jódhiány esetén a jódbevitel normalizálása szükséges.

A háttérben elsődlegesen muscularis disbalance áll. A gyerek gyors növekedése, vagy mozgásszegény életmódja általános izomgyengeséget von maga után. A gyenge izomzat nem tud megfelelni a megnövekedett fizikai terhelésnek.

Skoliosis (A betegség lényege a gerinc oldalirányú elhajlása, mely rosszabb esetben torzióval (csavarodással) is társulhat. (hátfájás, derékfájás)

Ez a csigolyák közötti porckorongokat érinti, azok szerkezeti elváltozását okozza. A mechanikailag erősen igénybe vett discus rostos porcgyűrűje degenerálódik és a kocsonyás mag kitüleremkedik. A sérv leggyakrabban hátrafelé, a gerinccsatorna felé tolódik, megnyomja az itt futó ideggyököt és kompressziós tüneteket okoz.

A csontritkulás olyan mésztartalom-csökkenéssel járó csontbetegség, melyben a csont szerves és ásványianyag-tartalma egyforma mértékben csökken. A szó maga porózus, lyukacsos, üreges csontot jelent, ahol a csont a betegség folyamán elvékonyodik, megritkul, üregessé válik. Amennyiben a csonttömeg-csökkenés és a csontszerkezet felbomlása bizonyos mértéket elér, a csontok már kisebb fokú terhelésre könnyen eltörnek. Ezt az állapotot nevezzük csontritkulásnak.

A dohányzás számos (betegség)  kardióvaszkuláris betegség független kockázati tényezője. A koszorúér betegség esélye fokozódik a cigaretták napi számának növekedésével.
Csökkenti a HDL-koleszterint és növeli az LDL-koleszterint, emeli a szén-monoxid szintjét a vérben, ami fokozza az artériafal belfelszínén a sérülésének kockázatát. A dohányzás hatására az atherosclerosis miatt már amúgy is szűk artériák összehúzódnak, tovább csökkentve a szövetekhez eljutó vér mennyiségét. Rontja a szövetek oxigénellátását. A nikotin érszűkületet okoz és a szövetek vérellátása károsodik.